| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Egy készülő európai ítélet margójára
Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
2022. február 12. 11:04
 Varga Judit
Február 16-án az Európai Unió Bírósága az unió történetének egyik legfontosabb jogi kérdésében hoz ítéletet, a jogállamisági kondicionalitás ügyében. Illúzióink persze nincsenek, hiszen mára nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel újra visszaél a hatalmával csupán azért, hogy eltöröltesse a gyermekvédelmi törvényt és mindenkit beállítson a baloldal ideológiai fősodrába. Egyet azonban Brüsszelnek is meg kell értenie: csak a magyar szülők dönthetnek a magyar gyermekek neveléséről. Az április 3-án esedékes népszavazás eredményét mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
Az elmúlt időszak eseményei ékes bizonyítékai annak, hogy a választási kampány Brüsszelben is már hónapokkal korábban elkezdődött, hiszen az európai baloldal már több kísérletet tett a magyar választások befolyásolására. Jól ismert kottából játszanak: lejárató kampányt indítottak jogállamisági jelentéseknek álcázott vádiratokkal, miközben jogellenesen tartják vissza a magyar embereknek járó helyreállítási alap juttatásait. A közelgő bírósági ítélet pedig lehetőséget adhat nekik arra is, hogy legitimálják a szerződésekben foglaltakkal nyíltan szembemenő törekvéseiket. Olyan források megvonásával fenyegetik Magyarországot a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt, amelyeket jogellenes módon nem is adtak még ide. Ismerjük már ezt a koreográfiát, 2014-ben a Tavares-jelentéssel volt tele a sajtó, amit 2018-ban aztán a Sargentini-jelentés követett, s ennek a sorozatnak lesz idén februárban a bírósági ítélet is egy újabb epizódja.
Az Európai Unió Bírósága napokon belül ítéletet hirdet ugyanis Magyarország és Lengyelország jogállamisági kondicionalitást megtámadó keresetének ügyében. Mind a bírósági eljárás, mind pedig az azt kísérő politikai események komoly tanulságokkal szolgálnak. Érdemes tehát felidézni újra az unió egyik legbonyolultabb vitáját elejétől a végéig.
2020 decemberében hazánk sikerrel akadályozta meg, hogy a balliberális erők új politikai zsarolóeszközzel kényszerítsék a tagállamokat alkotmányos identitásuk feladására és ezzel a liberális masszába való teljes beolvadásra. Hosszú tárgyalás után politikai megállapodás született a többéves pénzügyi keretről, mi pedig Lengyelországgal együtt az unió bírósága elé vittük a költségvetési kondicionalitás kérdését, mivel az uniós források kifizetését nem lehet ideológiai és politikai feltételekhez kötni. Ráadásul mindezt egy olyan rendelettel, amely maga sem teljesíti a normatisztaság és jogbiztonság követelményét.
Az Európai Uniónak nincs két egyforma tagja, ahogyan nincsen a jogállamiságnak sem egységes, minden országra azonosan alkalmazható, egzakt definíciója. Tudniillik nem egy általános érvényű fogalomról beszélünk, hanem egy, az adott jogrendszer történelmi, kulturális, alkotmányos hagyományaiból táplálkozó és folyamatosan változó vágy kifejezéséről. A brüsszeli bürokráciának pedig hiába dédelgetett álma, hogy egy általuk felépített, a nemzeti jog jellegzetességeit semmibe vevő diktátumrendszer jöjjön létre, mi ezt nem fogjuk hagyni. Ezzel ugyanis közösségünk együttműködéséből pont az a sokféleség veszne el, ami az európai kultúra igazi esszenciáját adja.
A balliberális többségű Európai Parlament már az Európai Bizottságot is a bíróság elé rángatta csupán azért, mert utóbbi betartotta a tagállamok megállapodását és az Európai Bíróság döntéséig mellőzte a szóban forgó kondicionalitás alkalmazását. Az EP ezzel azonban csak megrendíti az európai együttműködésbe vetett, már amúgy is gyenge lábakon álló bizalmat. Nem segített az a nyomás sem, amit az EP a bíróságra gyakorolt, s amelynek következtében ezt a rendkívül komplex jogi kérdést gyorsított eljárásban tárgyalta a taláros testület.
Az Európai Unió Bírósága, úgy tűnik, beállt az Európai Parlament és az Európai Bizottság mellé, a nyomásgyakorlók közé. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke nemrég egy interjúban beismerte, hogy a testületnek nem is az adott ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell döntenie, amivel Lenaerts voltaképpen bevallotta, hogy az európai törvényesség pártatlan és objektív őrének vélt intézménye mára teljesen átpolitizálódott. Megerősített bennünket ebben az a decemberi főtanácsnoki vélemény is, amely a kereset elutasítását javasolta annak ellenére, hogy a kondicionalitásrendelet számos olyan nyilvánvaló jogi hibától szenved, amelyek már egyenként is indokolnák a megsemmisítését. Hibás a jogalapja, megkerüli a szerződéseket, valamint sérti a jogállamiság alapkövetelményeit, különösen a jogbiztonság és a normavilágosság elveit. Elesni látszik tehát az Európai Unió Bírósága, egyike az utolsó független uniós szerveknek. Meghajolt a nyugati fősodor előtt, és a tagállami szuverenitást aláásva politikai intézményként tolja tovább Európát a föderális integráció irányába.
Ez a folyamat rávilágít arra, hogy a magyar választások közeledtével a hazánk megbüntetésére irányuló törekvések is mindig új lendületet kapnak a brüsszeli buborékban. Csakhogy a szerződéses kereteket betartva már nem áll Brüsszel rendelkezésére hatékony zsarolóeszköz (gondoljunk csak a lassan teljes érdektelenségbe fulladó, 7-es cikk szerinti eljárásra). „A cél szentesíti az eszközt” logikával ezért az uniós bürokrácia inkább felhatalmazta magát e keretek túllépésére, és hatalmával visszaélve, lopakodó üzemmódban igyekszik a nemzeti érdeket szem előtt tartó „renitens” tagállamokat beállítani a sorba. Ennek részeként került korábban célkeresztbe migrációs politikánk, és emiatt zúdul ránk most össztűz gyermekvédelmi törvényünk miatt.
Minden bizonnyal keresetünk jövő heti elutasítása után a balliberális európai elit örömkönnyek közepette követeli majd a hazánkat büntető jogállamisági mechanizmust. Pont úgy, ahogyan arra abszurd módon már akkor több uniós tisztségviselő is utalt, amikor még sejteni se lehetett, milyen eredmény születik. Ahogyan azonban a migráció terén is bebizonyosodott az igazunk, úgy most is kitartunk következetes és a józan ész talaján álló politikánk mellett. Kitartunk amellett, hogy gyermekeink nevelése nemzeti hatáskörbe tartozik. És kitartunk amellett, hogy ebből eredően a magyar gyermekek felnevelésébe a szülőkön kívül senki nem szólhat bele.
Világosan látszik, hogy az április 3-i választás más lesz, mint az eddigiek: nemcsak az eddig közösen elért eredményeinket (hogy csak pár példát említsek: a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat vagy a 13. havi nyugdíjat) kell megvédenünk, hanem a szuverenitásunk védőbástyáját képező nemzeti identitásunkat is, amelynek alapvető feltétele a következő generációk külső befolyástól mentes környezetben való felnevelése. És hiába riogatnak egyes baloldali politikusok csalással, a magyar emberek tiszta és demokratikus keretek között mondhatják el véleményüket a gyermekek és szülők jogainak védelméről. A népszavazás eredményét pedig, ceterum censeo, mindenkinek tiszteletben kell tartania. Brüsszel visszaél a hatalmával, de ennek áprilisban megálljt kell parancsolnunk. A magyar emberek demokratikus döntését Brüsszelben is el kell fogadni. Hiszen a demokrácia az egyik legfőbb közös európai értékünk a szabadság mellett. Ne hagyjuk, hogy az Európai Unió Bírósága döntsön a magyar emberek helyett!
Varga Judit
A szerző Magyarország igazságügyi minisztere
Magyar Nemzet
... https://gondola.hu/cikkek/121669-Egy_keszulo_europai_itelet_margojara__.html |
|
|
| gajo |
|
Már ez sem érhető el! |
|
|
| gajo |
|
Idézet:
A webhely nem érhető elA kapcsolat alaphelyzetbe állt.
Próbálja ki a következőket:
A kapcsolat ellenőrzése
A proxy és a tűzfal ellenőrzése
A Windows Hálózati diagnosztika futtatása
ERR_CONNECTION_RESET
|
|
| R.András |
|
Gulyás: nem kizárt, hogy külföldről beavatkoznak a választásba
A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tartja kizártnak, hogy külföldről beavatkoznak az áprilisi országgyűlési választás kimenetelébe, ám szerinte ennek nem lenne döntő jelentősége, "hiszen edzettek vagyunk már". Gulyás Gergely erről a Demokrata című hetilap legfrissebb számában megjelent interjúban beszélt.
... https://gondola.hu/cikkek/121646-Gulyas__nem_kizart__hogy_kulfoldrol_beavatko ... |
|
| gajo |
|
Idézet:
„kőkemény magyar érdekérvényesítés”
Köhöm, köhöm. |
|
| R.András |
|
 A külpolitika célja a „kőkemény magyar érdekérvényesítés”
Szijjártó Péter a Mandinernek adott interjúban elvetette az ellenzék bírálatait.
– Vannak regionális realitások, amelyeket figyelembe kell venni. Magyarország nem tudja megváltoztatni a házszámát, azt a történelem kijelölte, itt élünk Oroszország közelében. A nemzeti érdekekkel ellentétes kívánság lenne, hogy fagyasszuk be az oroszokkal való együttműködést – mondta a Mandiner hetilapnak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra reagálva, hogy Magyarország szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal.
– Külpolitikai stratégiánkban minden kétoldalú kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozunk. Nem azért működünk együtt egy adott országgal, mert ideológiailag egyetértünk, hanem mert a kooperáció kölcsönösen érdekünkben áll. Oroszországgal is csak olyan kérdésekben működünk együtt, amilyenek mindkettőnknek előnyösek.
Nem teszünk szívességeket egymásnak, és nem is várunk gesztusokat. Azt tesszük, ami mindkét félnek hasznos, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek mentén – hangsúlyozta Szijjártó Péter, emlékeztetve: ha az elmúlt években ellenséges viszonyt alakítottunk volna ki az oroszokkal, nehezen vásárolhattunk volna tőlük oltóanyagot vagy gázt. – Ne legyünk képmutatók, ne essünk bele a liberális ideológia által vezérelt külpolitika hibájába! Nem kell senkinek világcsendőrszerepet játszani, minden ország folytassa szuverén módon a külpolitikáját! A magyar szuverén külpolitika alapja, hogy a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni kell – tette hozzá a miniszter.
Azt is elmondta: Magyarország érdeke az orosz–ukrán konfliktus kapcsán az, hogy csökkenjen a feszültség, ezt csak tárgyalással, párbeszéddel lehet megtenni, üzengetéssel, erősködéssel, fenyegetéssel nem. Szijjártó Péter megismételte a Magyar Nemzetnek adott interjúban is elhangzott kijelentését, miszerint az Ukrajnával való kapcsolatunknak nincs orosz tényezője. – Nem akarjuk orosz szemüvegen keresztül nézni a magyar–ukrán viszonyt, és nem akarjuk ukrán szemüvegen keresztül nézni a magyar–orosz viszonyt. Oroszországnak semmi köze nincs ahhoz, hogy Ukrajnával nem túl szívélyes kapcsolatban állunk. Az ukránok folyamatosan megsértik az országban élő magyar kisebbség jogait: csökkentették az anyanyelvhez való hozzáférés jogát az oktatásban, a közigazgatásban, a médiában, a kultúrában, és ki akarják zárni a kettős állampolgárokat a közhivatal viseléséből. Mi közük van ehhez az oroszoknak? – tette fel a költői kérdést.
Ukrajna esetleges jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban – amelyet Moszkva elutasít –, Szijjártó Péter kifejtette: a NATO-taggá válásnak szigorú feltételei vannak. Ukrajna ezeknek az összetett feltételeknek jelenleg nyilvánvalóan nem felel meg. Hogy mi lesz a jövőben, azt a jósok tudják. Rövid távon tehát senki nem számol ezzel mint reális forgatókönyvvel.
A miniszter egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása illegális annektálás volt, a magyar kormány mindig kiállt Ukrajna szuverenitása, területi integritása mellett.
– Hamis beállítás, hogy Magyarország Ukrajnával szemben helyezkedik el. A valóság az, hogy Kijev magyarellenes politikát folytat. A kárpátaljai magyar közösséggel szemben és Magyarországgal mint szuverén országgal szemben – mondta. Hozzátette: Magyarország feloldaná a NATO–Ukrajna-bizottság miniszteri ülésének az összehívására irányuló magyar vétót, ha Ukrajna visszaadná a magyar kisebbségtől elvett jogokat.
Szijjáró Péter a NATO keleti szárnyán történő csapaterősítése kapcsán megismételte: nem jönnek amerikai katonák Magyarországra, hazánk elutasította az Egyesült Államok ez iránti kérését.
– Az utóbbi öt évben jelentős haderőfejlesztési program zajlik, a magyar haderő meg tudja védeni biztonsági érdekeit – hangsúlyozta.
Arra az ellenzéki felvetésre, hogy Magyarország a profitért cserébe a kínai érdekek szószólójává válik az EU-ban, a magyar diplomácia vezetője közölte: ez mesterséges problémacsinálás, amelyet a liberális fősodor sulykol. – Egy szuverén ország akkor és úgy kereskedik Kínával, ahogy akar. Személyes tapasztalatom van: hét éve vagyok külügyminiszter, kilenc éve foglalkozom a magyar–kínai együttműködéssel, több száz tárgyalást bonyolítottam le, rengeteg megállapodást kötöttem, és ezekhez a kínaiak egyetlenegy alkalommal sem szabtak politikai feltételt. Soha. Eközben látni kell a világkereskedelemben mutatkozó tendenciákat: az EU és Kína között kereskedelmi forgalom folyamatosan nő, és a nyugat-európai országok már más dimenzióban kötik velük az üzleteket, mint mi. Az Egyesült Államok pedig többet kereskedik Kínával, mint az európai országokkal. Nem mi vagyunk tehát a kínaiak szálláscsinálói – fogalmazott a tárcavezető.
A magyar külpolitika orientációjára vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: érdekalapú külpolitikát kell folytatni, mert a külpolitika végső feladata mégiscsak az, hogy elősegítse a magyar emberek jobb életét. – Azért kell barátokat szerezni, azért kell beruházásokat idevonzani, azért kell exportlehetőségeket felkutatni, hogy a magyar embereknek jobb életük legyen.
Az én felfogásomban a külpolitika célja nem egy ideológiai vízió szétterítése a világon, és nem is az igazunk bizonygatása, hanem kőkemény magyar érdekérvényesítés – tette hozzá.
Az ellenzék külpolitikai elképzeléseiről elmondta: – Nem látom a külpolitikai programjukat, csak azt, hogy minden rossz, amit mi csinálunk.
MNO - mandiner.hu
... https://gondola.hu/cikkek/121657-A_kulpolitika_celja_a___8222%3Bkokemeny_magy ... |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
Seregszemlén járt Józsefvárosban a magyar kormányfő
Seregszemlén járt Józsefvárosban a magyar kormányfő – írja a Mandiner.
Seregszemle Józsefvárosban – ezzel a címmel posztolt közösségi oldalán fotót Orbán Viktor, nem sokkal később az eseményről pedig egy videót is feltöltött, amelyben ismertette: Magyarországnak lehet egy „vesztes útja”, ami a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság útja, amikor „mások uralkodnak Magyarország fölött”.
Van egy másik út, amin most haladunk. [...] Magyarországnak magyar országnak lehet és kell maradnia – idézi a miniszterelnök szavait a Mandiner.
MNO - mandiner.hu
... https://gondola.hu/hirek/282890-Seregszemlen_jart_Jozsefvarosban_a_magyar_kor ... |
|
| R.András |
|
 Szijjártó: most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre
Most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre, és ehhez nem csak a nyugati média kérdéseit kell megválaszolni - írta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán szombaton egy moszkvai interjúját megosztva.
Szijjártó Péter az Iszvesztyija orosz hírcsatornának adott interjúban hangsúlyozta: a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az európai uniós és a NATO-tagság nem kell, hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy több ország is alátámasztja majd ezt a példát.
Úgy vélte, nincs szükség magyar közvetítésre a helyzetben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel. Emellett információi szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyal, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is megbeszélésre készül Putyinnal.
Szijjártó Péter a kibontakozott párbeszédet a lehető legjobb hírnek nevezte.
A közép-európaiaknak egyáltalán nem mindegy, sőt kiemelt nemzetbiztonsági érdek, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen Kelet és Nyugat között - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Azt mondta: megértették az orosz javaslatot arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen keleti irányba.
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert "ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik".
Arra a hírre, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ezer katonát küld Közép-Európába, főként Romániába, Bulgáriába és Magyarországra, Szijjártó Péter azt mondta: nem tudja, hogy a többi államban mi a helyzet, de Magyarországra ez nem igaz.
Vannak Magyarországon NATO-katonák, a Magyar Honvédség, amely NATO-egység. A Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot, tehát nincs szükség külső csapatokra - tette hozzá.
A miniszter közölte: NATO-tagállamként Magyarország folyamatosan együttműködik más tagállamokkal.
Megállapodások vannak képzési küldetésekről és kölcsönös csereprogramokról, ennek részeként rotációban állomásoztak már NATO-csapatok Magyarországon, de "semmi a normális, megszokott együttműködéseken felül nem zajlik" - szögezte le.
Horvátország azon bejelentését, hogy katonái nem fognak részt venni egy esetleges ukrajnai háborúban, Szijjártó Péter nem kommentálta. Azt mondta: Magyarország egyértelmű és világos történelmi tanulságot vont le, hogy amikor Kelet és Nyugat között konfliktus alakul ki, annak a közép-európaiak általában vesztesei. Ezért be nem következett eseményekről Magyarország nem alkot véleményt - jegyezte meg.
A miniszter arra kért mindenkit, hogy csillapítsa a feszültséget, tárgyaljon és használja ki a diplomáciai eszközöket, mert "nem akarjuk, hogy visszatérjen a hidegháború". Kiemelte a civilizált, pragmatikus, bizalom- és tiszteletalapú párbeszéd fontosságát.
A külgazdasági és külügyminiszter az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét kemény problémának nevezte.
Mintegy 150 ezer magyar él kisebbségben Ukrajna nyugati részén. Ők nem migránsok, hanem egy őslakos közösség, amely évszázadok óta ott él - hangsúlyozta.
Sajnálatosnak nevezte, hogy 2016 óta a magyar közösség jogai folyamatosan sérülnek, az anyanyelv használatát egyre inkább visszaszorítják az oktatásban, a közhivatalokban, a médiában és a kultúrában.
Időről időre új kezdeményezések kerülnek az ukrán parlament napirendjére a jogok további korlátozásáról. Ez elfogadhatatlan Magyarország számára - jelentette ki.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nemzeti kisebbsége jogaihoz való ragaszkodással nem Oroszország érdekeit szolgálja, hanem kizárólag a nemzeti közösségét, amelynek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyeket elvettek tőle.
Bár pozitív folyamatokat nem lát, reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd előbb-utóbb meghozza eredményét, és a helyzet változik.
... https://gondola.hu/cikkek/121618-Szijjarto__most_mindennel_nagyobb_szukseg_va ... |
|
|
|
|
| R.András |
|
Macron követi Orbánt
Belátható időn belül személyesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva kedden.
Peszkov nem közölte, hogy a két ország közül melyik lesz a vendéglátó fél.
Putyin és Macron pénteken és hétfőn telefonon beszélt egymással. Az utóbbi kapcsolatfelvétel során az eszmecsere homlokterében az Ukrajna körül kialakult helyzet és az Oroszország által igényelt biztonsági garanciacsomag állt. A felek megállapodtak, hogy megvizsgálják egy személyes találkozó megtartásának lehetőségét.
Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette:
Putyin napirendjén nem szerepel, hogy a nap folyamán telefonos eszmecserét folytasson Boris Johnson brit miniszterelnökkel.
A brit kormányfő hivatala hétfőn közölte, hogy Johnsonnak, aki kedden Kijevbe utazott, szándékában áll az orosz elnökkel beszélni.
A szóvivő azt is közölte, hogy az erre vonatkozó amerikai külügyminisztériumi tájékoztatással szemben Moszkva nem juttatta el reagálását Washingtonnak az orosz garanciaigényekre adott amerikai válaszra. Mint mondta, a hivatalos orosz válasz szövegezése még folyamatban van, és Oroszország egy másik problémakörre vonatkozó nézeteit osztotta meg az Egyesült Államokkal.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartandó közös sajtótájékoztatóján reagálni fog a Washington által az orosz biztonsági kezdeményezésekre adott válaszra.
Peszkov megerősítette, hogy előkészületben van az orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil államfő személyes találkozójának előkészítése, de a látogatás idejét még nem közölte. Bolsonaro decemberben jelentette be, hogy Putyin meghívására Moszkvába készül.
... https://ma7.sk/nagyvilag/macron-koveti-orbant |
|
|
|
|